Egy idős ember életének nagy részét azon a szigeten élte le, amelyet a világ egyik legszebb területének tartanak. Amikor visszatért a nagyvárosba, hogy nyugdíjas éveit ott töltse, valaki így szólt hozzá:
- Biztosan gyönyörű lehetett annyi éven át a szigeten élni, amelyet a világ egyik csodájának tartanak!
Az öregember eltűnődött rajta egy kicsit, ezt mondta:
- Az igazat megvallva, ha tudtam volna, ennyire híres, jobban megnéztem volna.
Az embereket nem arra kell tanítani, hogy hogyan nézzenek. Csupán azoktól az iskoláktól kell óvni, amelyek megvakítják őket.
SZ
AdM
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése