... reményt adni valakinek, mikor már minden remény elveszett?
Igen ez pontosan az a pillanat amikor csak állsz, visszafojtod a lélegzeted, felemel egy kar, egészen az égig... érzed a téged körülvevő egységben azt a tökéletes rendet, amely ha elfordítod a fejed és elhúzod a kezed, soha nem talált volna rád.
Régen jártam itt, csend volt, nem azért mert nem volt mit mondanom, csak vártam, hagytam, hogy menjen minden a maga útján... nem sürgetve semmit és senkit...
De itt vagyok ....
Újra és újra :)
Szeretettel
Angyal
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése